121/2007. (X. 18.) FVM rendelet

a baromfikeltető állomások üzemeltetésének engedélyezéséről és működésüknek rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. és 10. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 5. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

 

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) szerinti Országos Adatbázisban kötelezően nyilvántartott házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, strucc, emu (a továbbiakban együtt: baromfi) keltető állomást üzemeltető természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra.

 

Fogalmak

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) INTRA/KÁBO szám: az Európai Unió által működtetett TRACES rendszer által képzett, a Közösségen Belüli Bizonyítványok/Közös Állategészségügyi Beléptetési Okmányok azonosítására kiadott tizennyolc karakteres azonosító szám;

b) törzsállomány azonosító szám: a Baromfi Információs Rendszer (a továbbiakban: BIR) által képzett és a tenyésztési hatóság által kiadott hatjegyű szám, amely a baromfi törzsállományok azonosítására szolgál;

c) Útmutató: a tenyésztési hatóság által készített és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett BIR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató.

(2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra a TIR rendelet 2. §-a és az Átv. 3. §-a az irányadó.


Az engedélyezés feltételei

3. § (1) Baromfikeltető állomást (a továbbiakban: keltető üzem) létesíteni, üzemeltetni csak a tenyésztési hatóság engedélyével, a területileg illetékes állategészségügyi hatóság hozzájárulásával, és a TIR rendelet előírásai szerint történt regisztrációt követően lehet.

(2) A keltető üzem keltetési tevékenységét irányító személynek legalább mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

(3) Nem kell üzemeltetési engedély akkor, ha a keltetőgépekbe összesen ezer tyúktojás egyenértéknél több egyszerre nem rakható be.


A keltető üzem engedélyezése

4. § (1) Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet a keltető üzem üzemeltetőjének a tenyésztési hatósághoz kell benyújtania. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a TIR rendelet szerinti, kitöltött tenyészet bejelentő és tartási hely bejelentő lapokat;

b) a keltetési tevékenységet irányító személy szakirányú iskolai végzettségét igazoló okmány hiteles másolatát. A keltető üzemeltetési tevékenységét irányító személynek legalább mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A nem szakirányú középfokú végzettség is elfogadható egy alkalommal, amennyiben a keltetésvezető a munkaviszonyt igazoló dokumentumok csatolásával legalább öt év baromfikeltetői gyakorlatot tud igazolni.

(2) Az engedélyezési eljárás során a tenyésztési hatóságnak meg kell kérnie a telephely szerint illetékes állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását arról, hogy a keltető üzem az állategészségügyi előírásoknak megfelel.

(3) A tenyésztési hatóság a keltető üzemben az engedélyezési eljárás részeként helyszíni szemlét tart.

(4) A tenyésztési hatóság a TIR rendelet előírásai szerint gondoskodik a keltető üzem regisztrációjáról.

(5) A tenyésztési hatóság az engedélyezésről és a TIR regisztráció megtörténtéről az engedélyező közigazgatási határozat megküldésével értesíti az ügyfelet és a keltető üzem helye szerinti illetékes állategészségügyi hatóságot.

(6) Az üzemeltetési engedély öt évig érvényes.

(7) Az üzemeltetési engedély nem érinti a működtetéssel kapcsolatos egyéb jogszabályokban előírt engedélyeket.

5. § A tenyésztési hatóság az üzemeltetési engedéllyel rendelkező keltető üzemek listáját a tenyészetkódnak, az üzemeltető nevének, a keltetőüzem címének és telefonszámának, valamint az üzemeltetési engedély érvényessége dátumának feltüntetésével minden év első negyedévében egy alkalommal a minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi.

 

Az engedélyezett keltető üzemek ellenőrzése, az adatváltozások bejelentése

6. § (1) A tenyésztési hatóság a keltető üzem engedélyezési és működési feltételeinek fennállását ellenőrzi

a) kérelemre az engedély lejártát megelőzően;

b) hivatalból az engedélytől eltérő működés bejelentése esetén, illetve az Átv. 18. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.

(2) Az engedély lejártát megelőző, kérelemre induló ellenőrzés alapján a jogszabályoknak megfelelő működés esetén a tenyésztési hatóság az engedélyt újabb öt évre meghosszabbítja.

(3) A tenyésztési hatóság a keltető üzemben ellenőrzi:

a) az engedélyezés feltételeinek fennállását;

b) az adott fajta elfogadott tenyésztési programjában szereplő minőségi mutatók alapján a tenyész- és keltetőtojást, a szállításra előkészített naposbaromfit;

c) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendeletben, valamint a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendeletben előírt adatszolgáltatás teljesítését, a nyilvántartások és dokumentációk meglétét, azok szabályszerű vezetését.

(4) Az ellenőrzéshez szükséges mintavétel és minősítés szabályait a melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőnek a 4. § (1) bekezdésében foglaltak változása esetén a tenyésztési hatóságtól az engedély módosítását kell kérnie.

(2) A feltételek megváltozását a TIR rendelet előírásai szerint a tenyészet módosító lap és/vagy a tartási hely módosító lap megküldésével kell bejelenteni a tenyésztési hatóságnak.

(3) A tenyésztési hatóság

a) gondoskodik az adatok módosításáról a TIR adatbázisban;

b) az adatváltozás átvezetéséről a módosító közigazgatási határozat megküldésével értesíti az ügyfelet és a keltető üzem helye szerint illetékes állategészségügyi hatóságot.

 

A keltető üzem üzemeltetésének feltételei

8. § (1) Keltetésre

a) valamely elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében vagy főkönyvében szereplő és a tenyésztési hatóság által nyilvántartásba vett törzsállománytól származó, az adott fajta tenyésztési programjában meghatározott minőségű keltető- vagy tenyésztojás,

b) fajtaelismeréssel vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel rendelkező fajtához tartozó, külföldről beszállított keltető- vagy tenyésztojás,

c) fajtaelismeréssel vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező fajtához tartozó, külön jogszabály által meghatározott dokumentációval rendelkező, külföldről beszállított keltetőtojás

használható fel.

(2) A keltető- és tenyésztojásoknak

a) belföldi tojások esetén az adott fajta tenyésztési programjában,

b) a külföldről beszállított tojások esetén a vonatkozó külön jogszabályok által meghatározott jelöléssel kell rendelkezniük.

(3) A keltető- és tenyésztojásokhoz az állattartónak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott dokumentációt kell csatolnia.

(4) A különböző telepekről származó tojások származás szerinti elkülönítését a munkafolyamatok során végig fenn kell tartani.

9. § (1) A keltetési tevékenységről - kétpéldányos, sorszámozott lapokból álló - keltetési naplót kell naprakészen vezetni.

(2) A keltetési naplónak tartalmaznia kell:

a) a faj és fajta megnevezését;

b) a törzsállomány azonosító számokat, külföldről beszállított tojások esetén az INTRA/KÁBO számokat;

c) a keltetésre gépbe rakott tojások mennyiségét, a berakás időpontját;

d) a kiesések mennyiségét (lámpázási kiesések, befulladás);

e) a kikelt mennyiséget és a kelés dátumát.

 

Jogkövetkezmények

10. § (1) A jogszabályi előírásoknak meg nem felelő működés esetén a tenyésztési hatóság

a) a keltető üzem üzemeltetési engedélyét a feltételek teljesítéséig, de legfeljebb kilencven napra felfüggeszti vagy azt visszavonja;

b) az Átv. 45. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott szankciókat alkalmazhatja;

c) szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezheti.

(2) Az állategészségügyi jogszabályoknak nem megfelelő működés esetén az állategészségügyi hatóság a tenyésztési hatóságnál kezdeményezheti az engedély felfüggesztését vagy visszavonását.

(3) A keltető üzem engedélyének visszavonását vagy felfüggesztését a tenyésztési hatóság jelenti a TIR adatbázisba a TIR rendeletben foglaltak szerint, valamint a visszavonó, illetve felfüggesztő közigazgatási határozat megküldésével értesíti a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot.


Záró és átmeneti rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a baromfikeltető állomás üzemeltetésének engedélyezéséről és működésének szabályozásáról szóló 40/1994. (VI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti azzal, hogy az érvényes engedéllyel rendelkező keltető üzemekre az engedélyek érvényességi ideje alatt az R. előírásait kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésekor az R. alapján folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat az R. alapján kell lefolytatni.

 

Az Európai Unió jogának való megfelelés

12. § (1) Ez a rendelet a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

- a Tanács 75/2782/EGK rendelete (1975. október 29.) a keltető tojások és a naposcsibék termeléséről és forgalmazásáról;

- a Tanács 77/1868/EGK rendelete (1977. július 29.) a keltetőtojások és a naposcsibék termeléséről és a forgalmazásáról szóló 75/2782/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.


Melléklet a 121/2007. (X. 18.) FVM rendelethez


Az ellenőrzéshez szükséges mintavétel és a minősítés szabályai

1. Fogalmak

1.1. Keltetésre alkalmas tojás és naposbaromfi tétel: az azonos fajú, fajtájú és egyidejű átadás-átvételre szánt, egy származási igazolással, illetve szállítólevéllel ellátott és csomagolt tojás vagy ugyanilyen, de egy leszedésből származó naposbaromfi mennyiség.

1.2. Tojás és naposbaromfi minta: a tételnek a vizsgálat (minőségellenőrzés) céljára a mintavételi eljárás során kivett és elkülönített része.

1.3. Tojás és naposbaromfi csomagolási egysége: a csomagolás legkisebb egységének kell tekinteni a tojástálcát és a naposbaromfi-szállító kartont és dobozt.

2. Mintavételi eljárás

2.1. A mintavétel a tenyésztési hatóság vagy a mintavételre jogosult más szervezet megbízottjának jelenlétében történhet.

2.2. A mintát a tojástálcákat gyűjtő ládából, kartonból, azon belül a tálcákból (a tojásokból), továbbá a napos-baromfit szállító kartonból (dobozból), tehát a naposbaromfiból kell venni.

2.3. A mintavétel az átadás-átvétel helyén történik.

2.4. A mintavétel a napos állatok leszedését követően, a naposlibák esetében pedig a leszedést követő három óra elteltével történhet.

3. A minta mennyisége

3.1. Keltetésre előkészített tojásminta esetén a szükséges mennyiséget az 1. számú táblázat szerint kell kivenni úgy, hogy az a legkisebb csomagolási egység vagy annak egész számú többszöröse legyen.

1. számú táblázat

 A tétel mennyisége (db)

 A legkisebb kiveendő mennyiség (%)

 1 000 alatt

 20

 1 001-5 000

 15

 5 001-10 000

 7

 10 001-20 000

 4

 20 001-50 000

 3

 50 001 fölött

 2

 

3.2. Naposbaromfi esetén a vizsgálathoz szükséges mintamennyiséget a 2. számú táblázat szerint kell kivenni úgy, hogy az a legkisebb csomagolási egység vagy annak egész számú többszöröse legyen.

2. számú táblázat

 A tétel mennyisége (db)

 A legkisebb kiveendő mennyiség

 1 000 alatt

 A legkisebb csomagolási egység

 1 001-5 000

 200 db

 5 001-25 000

 300 db

 25 001 fölött

 400 db

 

4. A minősítés eredménye

Megfelelő a tétel minősége, ha a minta egy százalékánál nem több a minőséghibás egyedek száma. Minőséghibásnak az a tojás vagy naposállat minősül, amely nem felel meg az adott fajta tenyésztő szervezete által meghatározott minőségi követelményeknek.